RSS
bejegyzések
hozzászólások

Viszlát aggodalom

Aggódni tilos

Kedvesem! Kérdezted, miért van szükség az aggodalomra. Szerintem senkinek sincs szüksége rá! Ha valaki látja a szükségét, kérem, szóljon, mert szeretnék tanulni tőle!

Ha aggódsz, akkor kérdezd meg magadtól, hogy van-e okod aggódni! Azt mondtad, szeretsz logikázni. Ha van logikus okod az aggodalomra, akkor keresd a megoldást a logikus eszeddel. Fogadni merek, hogy okos és intelligens vagy és meg találod mindenre a megoldást! De ne úgy tedd, mint egyik barátom, aki állandóan azt hajtogatja, hogy nem találja a kulcscsomóját. Mondtam neki, hogy úgy szinte lehetetlen megtalálni és ajánlottam neki, hogy mikor keresi, akkor inkább azt kérdezze magától, hogy hol lehet. Erre kinevetett, de mikor elmagyaráztam neki, hogy ha arra összpotosít, hogy nem találja, akkor nem, vagy nagyon nehezen fogja megtalálni és közben becsavarodik, de ha azt kérdezi magától, hogy hol lehet, akkor rá fog lelni. Azt mondta teljesen mindegy. Én erre azt mondtam neki hogy próbálja ki mindkét változatot. Először nem akarta, azt mondta baromság, de a kisérlet kedvéért megpróbálta és néhány nap múlva telefonált és örömmel mondta, hogy működik és más téren is alkalmazza ezt a módszert. Ezt Te is megpróbálhatod! Ha kezdesz aggódni valami miatt, amit meg lehet logikusan, vagy praktikusan oldani, akkor ahelyett, hogy a problémára öszzpontosítasz, kérdezd magadtól, hogy miképp tudod megoldani a problémát. Ha eleget gondolkodsz rajta, akkor nagy a valószínűsége, hogy megtalálod a választ. Ha nincs válasz, akkor lehet, hogy olyan dolgot akarsz megoldani, ami nem reális, vagy túl nagy kihívás. Ha túl nagy, akkor fel kell állítani a stratégiát arra, hogy lépésről lépésre lebontsd addig, amíg minden rész megoldható legyen és oldd meg azokat lépésről-lépésre. Ha szükséged van segítségre, akkor azt kell kérdezni, hogy ki az aki segíteni tud? Ki az aki ért a dologhoz? Meg fogsz lepődni, hogy milyen szívesen segítenek az emberek, ha kérsz, kérdezel tőlük. Legtöbben szeretünk okosak lenni.

Ha eleget alkalmazod ezt, akkor már nem lesznek problémák, csak kihívások, amiket meg fogsz oldani és minél többet gyakorolod, annál könnyebb lesz.

Ha nincs logikus okod az aggodalomra, akkor keresd azt, ami lelkileg hiányzik benned. Fogadni merek, hogy ha eleget táncolsz a téma körül, akkor rájösz, hogy hiányolod, vagy hiányoltad a szeretetet. Legtöbb gyerek, aki nem számíthatott legalább egy odaadó szerető emberrre, aki reagált az érzelmi igényeire, az meglehet jól eligazodik a fizikai világban, meglehet jó probléma-megoldó képességgel rendelkezik, de érzelmileg gyerek módon keresi a szeretetet és mivel a szeretet soha nem jött, senki nem kötötte be a sebeket, senkire nem számíthatott, aggodalom, magány, alakult ki érzelmi világában és egy végtelennek tűnő űr a szíve mélyén. Az ilyen ember sokat aggódik, még akkor is, ha nincs miért aggódnia. Ha nincs miért aggódnia, akkor az aggasztja. Aztán megismer pótcselekvéseket és azokkal igyekszik feltölteni az űrt. Ez ideig-óráig feltölti, de nincs tartós hatása és legtöbb egészségtelen vagy a szó szoros értelmében, vagy átvitt értelemben. Ha úgy érzed, ez vonatkozik rád, akkor kérlek, írj egy hosszú listát arról, hogy mivel tudod ezt a hiányt magadban tölteni. Lehetőleg egészséges módszerekre gondolok, de ha egészségtelenről beszélünk, akkor válaszd a legkedvezőbbet és próbáld azokat csökkenteni, vagy kiiktatni az életedből, de töltsd magadban a szeretetet, és ne feledd, az érzelmi problémákat érzelmi szinten lehet gyógyítani. Remélem, olyan hosszú listát írsz, hogy minden napra jut néhány, amivel tölteni tudod magadban a szeretetet. Ha mesteri szinten gyakorlod az önszeretetet, akkor nagy valószínűséggel kevesebbet fogsz aggódni, mert legtöbb dolog, amiért aggódunk olyan, ami miatt nem kell aggódnunk, de nehéz a régi mintákból kilépni és újakat alkalmazni. Nagy odafigyelést és türelmet igényel, de persze, gyakorlással az is megszokottá válik és minél többett ellenállunk a régi kisértésének, annál inkább halványodik az odavezető út és annál inkább erősödik az új kedvező dolog ösvénye az agysejtek között.

Remélem, az aggodalom ritkább vendég lesz nálad!

Szeretettel
Nagyi

 

Kapcsolódó írás: Hogy váljunk meg a rossz szokásainktól?

Egy hozzászólás - “Viszlát aggodalom”

  1. wadmacskosz szerint:

    Köszönöm, Drága Nagyi!

    szemem elött fogom tartani tanácsaid, valahova teszem ahol naponta olvasni tudom, hogy ez is automatikussá váljon… remélem segíteni fog. (BIZTOS!)
    Az utóbbi kb 3 hétben jobban érzem magam, elötte volt egy mélyrepülés szerü fázis…
    Most az immunrendszerem vacakol, lehet a lelki bajaim átmennek fizikaiba?
    Ugyanis a több mint 10 éves depressziós – pánikos szakaszban nem voltam beteg csak nagyon keveset.
    amióta lelkem jobban van, van agy csomo fizikai bajom…
    - herpesz, elég szokatlan helyen, kezdett múlni, de körülötte jöttek az új hólyagok..
    - torokfájás, de olyan szinten, hogy nyelni sem tudok, két hétig, és szinte mindig éjszaka jön, miket álmodhatok, hol járhatok?
    - egy tályog a jobb farpofában ami több mint egy hónap kellemetlenkedés utan elkezd ürülni…. majd kb 3-4 hét múlva visszajön, de már szelidebb, most is itt van, de …nem okoz komoly gondolkat.
    az aggódásom nem tudom változott-e… nem nagyon tudom megfogni a gondolatokat mik azok amik nyomasztanak…nem tudom… igy nem tudom még használni a tippeket
    de nagyon nagyon köszönöm!!!
    hálásan
    Wadmacskosz

    [Reply]

Szólj hozzá!

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.